Sziasztok! :) Nana vagyok. Sajnálom,hogy ennyi ideig nem jelentkeztem,de a mindennapjaim elégé zűrösen telnek,és még ihlet hiányom is volt.De most itt van egy egész hosszú rész :Ígérem,hogy igyekszem innentől sűrűbben hozni a részeket,és igyekszem izgalmasabban leírni a dolgokat.
Jó olvasást kívánok!!! ;)
XOXO: NANA
Japánban nagyon lassan telet az idő.Edzés,edzés,és edzés.Aztán verseny verseny hátán.Nem tudtam melyik pályán játszom a meccsemet,éppen,de megoldódott. Volt egy szabad hétvége a döntő előtt.A korosztályomban én lettem az egyik döntős.Tehát már a dobógo 2.fokára tuti felállhatok.Ezen a hétvégén kikapcsolódtam.Elmentem várost nézni,és élveztem a hotel wellness részlegét.Vasárnap este mentem vacsorázni amikor megpillantottam egy ismerős arcot.Nem voltam benne biztos,hogy ő az,hiszen már 2 éve nem láttam őt.Oda mentem hozzá,és megszólítottam:
- Sha Dwo Ann?-kérdeztem bizonytalanul.
-Igen.De te ki v....vagy?-kérdezte meglepődve.Nos igen úgy tűnik,hogy így vékonyan nem ismer fel.
-Kim Nana vagyok!-nyújtottam felé a kezemet.
-Kim Nana........Kim Nana,de ismerős ez a név.-hatás szünet aztán nagy kerek szemekkel nézet rám,és felsikított:
-ÁÁÁÁÁÁÁ.........Te jó ég Nana!-ugrott karjaim közé.-Mi történt veled? Olyan szép lettél! És az alakod...húúúú.......te aztán nem vicceltél mikor azt mondtad,hogy lefogysz.-nézet végig rajtam.
-Köszönöm.Te sem panaszkodhatsz.-néztem én is végig rajta.-Mi járatban erre?
-Elkísértem a bátyám.Aztán vissza költözünk Szöulba.Gyakornok leszek a TS-nél.-húzta ki magát.
-Na ne viccelj! Komolyan?-este le az állam.
-Mi ebben az olyan nagy dolog?-nézet érdekesen.
-Semmi.Csak az,hogy akkor ott is fogunk találkozni.-kacsintottam,és mentem óda az asztalomhoz.Vacsi után át cuccolt hozzám még erre az egy hétre amit itt leszek.Este éppen beszélgetünk mikor megcsörrent a telefonom.A kijelzőn Zelo neve volt.Teljesen elvette az időmet a verseny és az edzések.Mióta eljöttem nem is beszéltem vele.Talán csak néha tudtam visszaírni neki az sms-eire.Akkor se tudtam mindig válaszolni neki.Teljesen elhanyagoltam őt.
-Szia!-szóltam bele félve vártam a letolásomat.
-Kim Nana! Tudod,hogy létezem? És azt is,hogy elvileg a barátod vagyok? Mert nem úgy viselkedsz velem.-ordította bele a telefonba.
-Sajnálom! Alig van időm,az edzések,és a versenyek között.Most kaptunk egy pár napot amit pihenésre fordíthatunk.Sajnálom!-vettem elő cuki hangomat.
-El van nézve,de ezek után ne legyen ilyen.És kiengesztelés képen,szeretnék kérni valamit!-halkult el a végén.
-Mi az?
-Mond,meg a nénikédnek,hogy ne hívogasson éjszaka.Nem zavar,mert jól elbeszélgetek vele,de én este aludni szeretnék.És nem akarom hallgatni a felvilágosító óráit,a jó kapcsolatról,és a szex-ről.A....
-Hogy miről?-vágtam bele szavába.-Megölöm azt a nőt,ha haza érek.-kezdett bennem fel menni a pumpa.Mia túlzásba vissza a dolgokat.Előre megtervezi a kapcsolatomat,és intézkedik helyettem is.
-Elég érdekes dolgokat,mondott rólad.Például azt,hogy én vagyok neked az első,hogy mi a gyenge pontod,és,hogy mivel tudlak felingerelni.-hangja át váltott kacérba.
-Mi van? Az a pfffuuuu....egyszer tényleg megölöm.Miért avatkozik bele ennyire a kapcsolatunkba? Én azt akartam,hogy ezeket a dolgokat,majd én mondjam el neked nyugodt körülmények között.Az igaz,hogy ez az első kapcsolatom,de nem azt akarom,hogy a személyes dolgaimat,tőle,telefonon,ÉJSZAKA tudjad meg.-akadtam ki.
-Nana! Lenyugszol végre?-kérdezte meg.
-Nem?
-Figyeled ezek a dolgok engem annyira nem érdekelnek.Valamire figyeltem valamire nem.Az egész beszélgetést félálomban intézem el.És csak azt hallom meg amit akarok.-kuncogott fel a végén.
-Szóval azt megjegyezted,hogy mivel tudsz izgalomba hozni?-próbáltam hangomba csempészni az iróniát.
-Igen,az érdekelt,és megjegyeztem.
-Milyen izé,vagy már! Na és akkor mi az?
-Természetesen a nyakad.-mondta nagy önbizalommal.
-Nem talált! Úgy tűnik rosszul informáltak.Nem a nyakam az.-nevettem el magam.
-Akkor mi az?
-Nem mondom el,ha nem muszáj.
Hirtelen megszólalt a szoba telefon,amit Dow Ann vett fel.Pár másodperccel később oda fordult hozzám:
-Az edződ volt az.Most azonnal menned kell edzeni,mert holnap lesz a meccsed,és az előző világbajnokkal játszol.Nagyon ijesztő,és mérges úgy,hogy jobb ha sietsz.-mondta Dow Ann,mirre én bólintottam,majd vissza vettem a telefont a fülemhez.
-Most mennem kell,mert holnap meccsem lesz és edzenem kell.Csütörtökön utazok haza,majd ott találkozunk.Szia!-mondtam Zelonak.
-Szia Nana!
-Szeretlek!-mondtam neki.
-Én is téged!-én nyomtam ki a telefont,és már vettem is elő ruhámat.Gyorson átöltöztem,felvettem edző cipőmet,megfogtam az ütőmet,és megindultam a halba.
Ott a türelmetlen edzőmmel álltam szembe.
-Gyere menjünk edzeni.Fejleszteni kell az ütésedet.Hiszen nagyon erőseket ütsz.A gyorsasága sem rossz,de te ennél többet is tudsz.Tudom mert,elérted egyszer a 200 km/h sebességet,ami megdöntheti a női világ rekordot.És simán levered az ellenfeled.Csak kell egy kicsikét edzeni hozzá.Gyere menjünk.-indult el a tenisz pályára én megkövettem őt.15 kör bemelegítő futás,majd utána nyújtások,és kezdhetem is a labdák vissza ütni.
Már eleve 7-kor kezdtük el az edzést,és este 11-kor dőltem be az ágyamba hulla fáradtan Dow Ann mellé.
Másnap szercsére sokáig aludhattam.Mert a meccs délután lesz.Dow Ann felhúzta nekem a reggelimet,amit a szobában fogyasztottam el.Küldtem egy SMS a családnak,a lányoknak,és a srácoknak,hogy a TV-ben,és interneten is tudják nézni a meccsemet.Majd elindultunk a helyszínre.Előbb mentünk,mert megnéztük Dow Ann tesójának a meccsét.Szokása szerint győzőt,és megtartotta a világbajnoki címét.Utána 1 órás szünet után kezdődőt az én meccsem.
Nagyon jó formában voltam.Jól játszottam,de még ez sem volt elég az ellenfelem vezetett.Egy kínai lány volt az.
Az utolsó perceknél jártunk,és még mindig párponttal vesztésre álltam.Adtak egy pár perc szusszanás időt.Leültem a székemre,és hallgattam edzőm tanácsát:
-Csak egy jó ütés kell és nyert ügyed van meg vered.Ad bele minden erődet ebbe az ütésbe mivel ez az utolsó.Mindent bele kislány képes vagy rá!-veregette meg a vállamat.Felpattantam,kezembe vettem az ütőmet,és beálltam a helyemre.Elővettem egy labdát.Párszor lepattintottam a földre,a szívem a torkomban dobogott,és közben ez járt a fejemben:
"Mindent bele! Menni fog Nana,csak bíz magadban!" Vettem egy nagy levegőt,és még egyszer lepattintottam a labdát,majd a megfelelő magasságba feldobva,bele ütöttem.Oda vissza ütöttük a labdát,a nézőtéren ülő emberek ide-oda kapkodták a fejüket,követték a labda mozgást,majd amikor éreztem,hogy itt az idő,a labda felém tartót,összeszedtem minden erőmet,és teljes erőmből bele ütöttem a labdába.Pont jó szögben találtam el.Az ellenfél nem tudott beleütni,és így meglett.
-Hihetetlen! Emberek ez hihetetlen! Kim Nana győzőt,és új világ rekord született! Ugyan is 205 km/h ütés volt az utolsó.Hihetetlen!-eközben edzőm,Dow Ann,és testvére futottak oda hozzám,és agyon ölelgetek,gratulálva.
-Büszke vagyok rád Nana! Látod,mennyit el érhetsz.Te vagy a legjobb tanítványom!-ölelt meg edzőm jó szorosan,mire felsziszenttem.Vállamra pillantott,és én is eddig észre sem vettem az örömtől,vagy is nem törődtem vele.Viszont az utolsó ütésnél éreztem,hogy valami megroppant benne.Edzőmnek már most feltűnt mivel tűzvörös volt,és meg is volt dagadva.Mindenek vége lett,ezért én is elmentem az öltözőbe,lezuhanyoztam,majd átöltöztem,és a kórházba indultunk.
Kiderült,hogy az a roppanás nem véletlen volt.Ugyan is meghuzodot az egyik ínyszalag a vállamban,és megzuzzodott.Nem nagy dolog,gyorsan helyre jövök az orvos azt mondta.Gondosan ellátták,és már mehettem is vissza a szállodába.
Másnap volt az eredményhirdetés,ahol a dobogó legfelső fokán állva,nyakamba akasztották az aranyérmet.A mosolyt nem lehetett letörölni az arcomról.Nagyon boldog voltam,hogy egy sérülést is beszereztem,de megszereztem a világbajnoki címemet.
*A Szöuli repülőtér*
Leszállt a gépem.A reptéren az egész család,és a srácok fogadtak.
-Édes mályvacukrom!-futót oda Mia néni.és megölelt.
-Áúúú! Azért óvatosan!-szóltam rá nevetve.
-Mit csináltál?-kérdezte aggódva,miközben ránézet felrögzített kezemre.
-Az utolsó meccs közben megsérültem.Nem nagy dolog,gyorsan rendbe jövök.-mondtam mosolyogva,majd megint megöleltem.És oda mentünk a többiekhez.Mindenki megölelt,és gratulált.A fiúktól,kaptam puszit,és gratuláció képen,egy ajándékot.Ami,egy új edző cipő volt.Nekem csináltatták.Egyedi darab,csak nekem van ilyen.Nagyon jól nézett ki.
Zelo volt a legutolsó,szorosan,de mégis gyengéden figyelve a vállamra,megölelt.És alig láthatóan sok puszit adót arcomra.
Csoportosan elindult kifelé,majd beültünk a nagyi limuzinjába,és haza vettük az irányt.Otthon csaptunk egy gril party-t a közeli ismerősökkel,az én győzelmemre.Minden nagyon jó volt.Csak 5 személyt hiányoltam a buliról.Rá is kérdeztem a nagyira,hogy hol vannak.Ő azt mondta,hogy sajnos nem tudtak eljönni,de szívből gratulálnak nekem,és az egyikük ajándékot is küldött ami fent van a szobámban.
Mikor vége lett a partynak,és mindenki elment,csak a fiúk maradtak.Heten felmentünk a szobámba,és ott beszélgetünk:
-Hogy tud egy ilyen vékony,és kecses kezű 15 éves,lány 205 km/h sebességűt elütni.
-Gyakorlat teszi a mester!-húztam ki magam.-Már 5 éves korom óta teniszezek.Van benne rutinom,és nem is annyira gyenge a kezem,a pólókon keresztül nem látszanak az izmaim.-húztam fel pólóm ujját,és befeszítettem kezemet.Mindenki szemügyre vette,majd DaeHyun meg is tapogatta.
-Tényleg nem kicsi.Akkor ezért tudsz nagyokat ütni.-mosolyodott el.
-A másik kezemen nagyobb,és az az erősebb.Az ütőkarom,de most nem tudom megmutatni.-mosolyodtam el én is.Közben össze-vissza járkáltam a szobában,és valami ajándék féleséget kerestem.
-Mit keresel ennyire?-kérdezte Yongguk.
-A nagyi azt mondta,hogy Oppa küldött valami ajándékot.És,hogy a szobámban van.-néztem bele íróasztalom fiókjába.
-Oppa?-hallottam meg Zelo hangját,egy oktávval feljebb csúszva,mint amilyen általában szokott lenni.
-Az unokatesóm.-néztem rá,mire ő megnyugodott.Az ágyamon megpillantottam hirtelen egy kis dísz dobozt.Oda mentem,leültem az ágyra,és a mellette lévő borítékot vettem a kezembe.Majd a benne lévő levelet kezdtem el olvasni:
" Gratulálok Nana! Élőbben néztem meg a döntő meccsedet,és nagyon,nagyon,nagyon ügyes voltál.Büszke vagyok rád! Sajnálom,hogy nem tudtunk elmenni a gril partyra,de még Japánban kellett maradnunk.A srácok is szívből gratulálnak neked! És hamarosan látogatóba megyünk hozzátok. Egy hétvégét nálunk töltünk! Az ajándékod remélem tetszeni fog.Tudom,hogy szereted!
PS: Szeretlek! A te KiBum Oppa-d! JA és a többiek!
JongHyun,TaeMin MinHo,és végül JinKi! Hamarosan találkozunk.
Akaratom ellenére is elmosolyodtam a levélen.
-Babo!-mondtam ki hangosan gondolatom.Mire a fiúk rám néztek,egy pillanatra a TV-ből ugyan is közben elkezdtek filmet nézni.
Az ékszer egy nyaklánc volt.Pontosan ugyan olyan mint a You're Beautiful-ban való nyaklánc volt (nyaklánc) Fel is raktam a nyakamba.Majd visszatelepedtem a fiúkhoz,és pont úgy ahogy ők belemerültem a filmbe,és közben tömtem a fejemet popcornnal.A bosszúállókat néztük.Az egyik kedvenc filmem.
Mikor vége lett a filmnek csoportosan lementünk,mert a fiúk menni akartak.De Mia megállította őket.
-Hova mentek fiúk? Még csak 8 óra van.-nézett az órájára.
-Nem akarunk zavarni.És holnap egy műsorban szerepelünk,úgy,hogy korán kell kelnünk.-mondta HimChan.
-Ó ugyan.Nem zavartok.Aludjatok itt,van hely bőven,5 szabad vendégszoba van.Ott elfértek kényelmesen.-mosolygott rájuk a nagyi.
-Mivel 6-an vagytok,de csak 5 vendégszoba van,ezért Zelo aludhat Nana-val,és le van tudva a dolog.-mondta nénikém,mi meg Zelo-val érdekesen összenéztünk.
-Nem kell szégyellni Nana.Hiszen már aludtatok,együtt.-karolt át engem,és Zelo-t is.
-Hát akkor,úgy tűnik,hogy nem szabadulunk innen fiúk.-nézett a srácokra Yongguk.
-De Hyung mibe megyünk el holnap?-kérdezte JongUp.
-Avval nem kell foglalkozni.Egy csomó ruhája van itt KiBum-nak.Azokból kedvetekre választhatok.-mosolygott rájuk a nagyi.A fiúk belementek a dologba.Én már nagyon fáradt voltam,ezért jó éjszakát kívántam mindenkinek,és elindultam fel a szobámba.A lépcső közepén valaki megragadta a kezemet,összekulcsolta az ujjainkat,és együtt elindultunk a szobámba.Zelo becsukta az ajtót,leült az ágyamra engem meg maga mellé húzott.
-Van egy sejtésem,hogy miért csinálta ezt Mia.-nézett rám Zelo.
-És miért?
-Egyszer az egyik éjszakai beszélgetésünk során említette,hogy egyszer összehoz egy estét,ahol kettesben leszünk a szobádban,és élvezzük egymás társasságát.-kuncogott fel a végén.
-Az a nő komolyan mondom! Jobban akarja azt,hogy mi együtt legyünk,vagy,hogy már most egy hónap után lefeküdjünk egymással,mint mi.Kezd egyre idegesítőbb lenni.Abba nem gondol be,hogy mi még nem szeretnénk.Mert valamelyikőnk nem áll készen rá,vagy valami ehhez hasonló dolog.-akadtam ki miközben hátra dőltem,az ágyon,és a plafont bámultam.Szemeim,már csukódtak le az álmosságtól.Szépen lassan leeresztettem pilláim,majd egy pár másodperccel később kipattantak.Mivel kaptam egy puszit az arcomra.Rögtön arra kaptam a fejemet,és Zelo pár centire feküdt tőlem.Pár percen keresztül,csak néztünk egymás szemébe,majd mind a kettőnk szeme elkezdte tanulmányozni a másik arcvonásait.Az én szemem rögtön édes ajkaira tévedt.Már egy hónapja nem éreztem finom mézédes ajkait,az enyémeken.Hirtelen elöntött a vágy,és az izgalom.Akartam.Akartam finom ajakpárnáit,és akartam érezni,azt a bizsergő érzést ajkaink között.Amit már rég nem éreztem.Zelo még mindig arcomat nézegette,de én nem bírtam tovább.Szépen lassan közeledtem felé,és egy puszit nyomtam szájára.Megismételtem a puszit,és utána felbátorodva,csókoltam bele alsó ajakpárnájába.Mint férfi ezután átvette az irányítást,és egy gyors határozott mozdulattal,fölém tornyosult,így ráült a csípőmre.Közben egy pillanatra sem szakadtunk el egymástól.Ekkor már szabad út volt számára szájüregembe.Szépen lassan csúsztatta át nyelvét és bejárta vele szájüregem minden egyes szegletét,majd lassú,de érzéki táncba kezdett az én nyelvemmel.
Percekbe nyúló csókunknak,még a levegő hiány sem vethetett véget.Zelo hirtelen elvált tőlem,és nyakamat hintette el édes csókjaival.Szépen lassan haladt felfelé nyakívemen,majd elért fülemhez.Ha a fülemhez hozzá ér akkor nincs visszaút.Elvesztem az eszemet,és akkor a nénikém eltervezése sikerrel jár.Tennem kell valamit ellene nem akarom,hogy már most megtörténjen.
-Z...Z..Zelo kérlek neh!-próbáltam hatni rá,hogy ne érjen hozzá fülemhez,főleg ne az ajkaival.Fejét vissza emelte és meglepődve rám nézet.
-Bocsi,de tovább nem mehetünk.Sajnálom,de még nem állok rá készen,és ha a fülemhez érsz akkor mindennek vége.Beindulok,és megállíthatatlan leszek,és akkor megtenném akaratom ellenére is.De még nem.Még nem érzem magam késznek a dologra.-fordítottam el a fejemet,hiszen ezek után zavarba ejtő beszélni róla.
-Semmi baj! Sajnálom! Nem tudom mi ütőt belém.Nem akartalak ennyire megijeszteni.Most félsz tőlem?-fordította meg fejemet,hogy rám tudjon nézni.Én erre megráztam a fejemet,hogy nem.Rosszul éreztem magam,hogy félbe szakítottam.Hiszen az egyik felem akarja őt,de a másik azt mondja,hogy idő.Várjunk még evvel a dolog.Úgy tűnik ez győzőt.
Szépen lassan megpuszilta homlokomat,majd össze-vissza elkezdte puszilgatni arcomat,ahol érte.Egy idő utána felnevetve,húztam magamhoz ép kezemmel,hogy megölelhessem.Egyből vissza ölelt.
Szépen,és óvatosan elengedett,majd leszállt rólam.Én felültem,és ismét hozzá bújtam.Lehet,hogy egy kézzel,de olyan szorosan szorítottam volna magamhoz,mintha ő elakarna menni,én meg vissza akarom tartani őt.Ő is pontosan,így ölelt át.Óvatosan szorította törékeny testemet,ahol a biztonságban éreztem magamat.
-Annyira hiányoztál!-szuszogtam nyakába.
-Te is nekem! De most már itt vagyok.És végig itt leszek melletted.-mondta ő is.
-Elmegyek fürdeni.-toltam el magamtól,és mentem volna be a fürdőbe,de ő megállított.
-Boldogulsz egyedül?
-Ezt most komolyan kérdezed?-húztam fel szemöldököm.
-A jobb kezd a sérült nem?
-De,de már fürödtem vele,és megfürdeni még megtudok.Legalább ügyesedik a bal kezem is.-mosolyogtam rá.
-Ahogy gondolod.De azért szólj,ha kell valami.Ment vissza az ágyhoz.Én meg bementem a fürdőszobámba.Gyorsan megvoltam a zuhanyozással.Át akartam venni pizsimet,de odakint hagytam.A fenébe.
-Zelo! Betudnád hozni a pizsimet? Ott van az a fehér fotelban az íróasztal mellett.-kiabáltam ki neki.Majd közben elkezdtem fogat mosni.A törölköző amit magamra csavartam meglazult,és pont akkor amikor Zelo benyitott a fürdőbe leesett rólam.Teljesen lefagytam.Ahogy ő is. Csak álltunk,és bámultuk a másikat.Pár perccel később én kapcsoltam,és kikaptam Zelo kezéből a piszimet,és gyorsan magamra vettem.Már Zelo is visszatért a valóságba,és kacéran elmosolyodott:
-Nem rossz! Formás,és tökéletes hófehér bőr.-húzogatta szemöldökét miközben közelebb jött.A fejem már fülig vörösödött.
-De ez így nem jó.-emelte fel a pizsim úját,amibe nem tudom most bele tenni a kezemet,mert a rögzítés miatt nem tudom mozgatni.
-Miért mi baj van vele?-néztem rá Zelo-ra.
-Nem tudod itt felül begombolni.Egy mozdulat is elég ahhoz,hogy este alátudjak nyúlni.-kacsintott és huncutul elmosolyodott.Kezemmel belevágtam egyet hasába.-mire ő össze görnyedt.
-A kanapén alszol,ha így folytatod.-indultam meg.-A szekrényben találsz tiszta töröközött,és mindjárt,hozok neked pizsit.Addig ne merj levetkőzni,mert akkor kiherélek.-mondatom,a végén nyelet egy nagyot,és bólintott.Elindultam KiBum szobájába keresni Zelonak egy pizsit.A szobát még most is belepte finom illata,és a pizsinek is Oppa illata volt.Nagyot szippantottam,majd vissza mentem,és rögtön a fürdőbe mentem.Zelo egy száll alsógatyában támaszkodott a falnak.
-Mondtam,hogy ne merj levetkőzni.-takartam el szemeimet,miután a pizsit a kezébe nyomtam.
-Nyugi van rajtam alsónadrág.-vette le kezemet szemeimről,de én még mindig lehajtott fejjel álltam előtte.Tekintetemet szépen lassan vezettem végig vékony,de izmos hasán,amin már egypár kockát,lehetett látni,de még nem volt annyira kidolgozva.Szépen lassan elértem fejéhez,majd szemébe néztem.Arcomat kezei közé fogta,és egy hosszú puszit lehelt ajkaimra.
-Köszönöm a pizsit!-mosolyodott el.Én meg megint fülig pirultam.Zelo elengedte az arcomat,én meg sarkon fordultam,és becsukva a hátam mögött az ajtót befeküdtem az ágyamba.
Zelo kb 15 perc múlva lépet ki a fürdőből,és befeküdte mellém az ágyba.Lekapcsoltam a lámpámat,majd lecsuktam szemeimet,és próbáltam elaludni,de Zelo hangja zavart meg:
-Nem akarsz hozzám bújni?-kérdezte aranyosan
-Nem!-mondtam nagy egyszerűséggel.
-Nem?-kérdezte vissza.-És miért nem?
-Mert félek,hogy letaperolsz,és lehámozod rólam a felsőmet.-halk nevetést hallattam magam mellett.
-Nem fogom.Nyugi!-váltott át hangja megint aranyosba,amitől a falra mászok.Szépen lassan közelebb húzottam hozzá,karjai közé vett,és fejemet mellkasára helyzetem.
-Na látod! Nem is nyúltam még be a felsőd alá.-nevetett egy kicsikét.
-Ne is mert, akkor tényleg halott vagy!
-Rendben.-kuncogott
-Jó éjt Zelo!
-Jó éjt Nana!-puszilta meg a fejemet,majd mind a ketten elhallgatunk,és álomba merültünk.
Másnap reggel arra keltem,hogy valaki a hátamat simogatja.Óvatosan kinyitottam szemeimet,és egy gyönyörű fekete szempárral találtam szembe magam.
-Jó reggelt Nana!-szólalt meg egy kicsikét reketes hangon.
-Neked is!-küldtem felé egy mosolyt.Erre Zelo megcsókolt.A csóknak az vetett véget,hogy én felsziszenttem,és utána rögtön elvált tőlem.
-ÁU! Komolyan mondom már ez a szarság az őrületbe kerget.Szed le rólam azonnal.-fordultam meg,hogy a tépőzárat Zelo szétszedje.
-De még nem szabad levenned.
-De azt mondta,az orvos,hogy 3 nap után már levehetem.És már 4 napja rajtam van.Úgy,hogy szed le kérlek! Most!-néztem hátra.Levettem magamról a pizsi felsőt,hogy hozzá tudjon férni.Először félénken,de hozzá ért,és óvatosan széttépte a kötést.
-Nem is olyan csúnya.Sőt nem látszik rajta semmi.-érintette meg vállamat.Semmi reakcióm nem volt rá már nem is fájt.Visszahúztam felsőmet,és vissza is gomboltam,majd újra Zelo felé fordultam,és ahogy rám nézett felkuncogott.
-Mi az? Mit nevetsz?-néztem rá érdekesen.
-Mellé gomboltad a felsődet.Eléggé feltűnően.-mutatott rá az említtet ruhadarabra.Hát igen igaza volt mivel minden egyes második gombot mellé gomboltam,és érdekesen állt rajtam.Miután szemügyre vettem,hogy mit csináltam,elpirulva néztem rá Zelora.
-Megcsinálom neked!-kezdte,el kigombolni,de én megállítottam.
-Megoldom egyedül is.Tudom,hogy csak azért akarod,hogy megint megnéz.-folytattam elfordulva a felső kigombolását.Amikor teljesen kigomboltam,Zelo rám ugrott.
-Tudtommal a barátnőm,vagy és nem kell szégyellned magad előttem.-nyúlt volna kezeimért,de én gyorsabb voltam,és rá csaptam az övére majd hátat fordítva rendesen begomboltam.
-Majd annak is eljön az ideje,hogy megnézed őket.-keltem ki az ágyból,de egy kéz vissza húzott,és félig lelógó lábbal feküdtem,az ágyon.Fölém hajolt,és úgy vigyorgott rám.
-De a tegnap este után.....veled álmodtam,hogy mi ketten.-csuklott el a hangja.
-Mióta lettél ennyire perverz?
-Nem tudom.Talán amikor elmentél Japánba.A nénikéd esti hívásai,megmozgatták az agyamat.
-Már látom,az újságok címlapján: "A B.A.P ártatlan maknae-t megrontotta,egy éjszakai telefon hívás,amit a híres SinHwa cég örököse Kim Min Ah intézett felé!"-nevettem fel.
-Yaaa! Ez nem igaz.Te is tehetsz róla!-bőgte meg az orromat.
-Én?
-Igen,te! Mivel napról napra,egyre jobban nézel ki.És ez nem csak nekem tűnt fel.Hanem a fiúk is mondták.Amikor néztük a meccsedet,és abban a rövid és testhez feszülős ruhában voltál,azt mondták,hogy szexi vagy.Most idézem HimChant:
,,Formás lábak,kerek popsi,homokóra alak,és finom nőies vonások.JunHongie jó az ízlésed." Úgy,hogy már a többiek is rólad áradoznak,pedig nekik ott van Mimi.Az az csak Mimi meg JongUp között kezd ki alakulni valami.Rara meg Ayane és Barbie elmentek.Úgy,hogy márcsak 2-en maradtatok a régi csaj bandából.De akkor is mostantól jobban kell,hogy óvjalak,mert HimChan is rád csorgatja a nyálát.-váltott komolyba.
-HimChan is talál majd valakit magának.És szerintem nem állna le,egy éretlen 15 éves lánnyal.És ő is férfiból van,ezért megtudja mondani az ilyen dolgokat.Nem kell rá is féltékenykedni.-pusziltam meg száját.De ő nem engedte el azt,és egy csókba invitált.Csókunkat egy kopogás zavarta meg.Rögtön elváltunk,Zelo az ajtó felé fordult,én meg felültem.
-Tessék!-jeleztem,hogy bejöhet.
-Jó reggelt! Noona gyertek reggelizni.Már mindenki rátok,vár és a nagyi azt mondta,hogy nélkületek nem ehet senki.Úgy,hogy Noona reggelizni most!-tárta ki az ajtót teljesen JungMin.
-Megyünk! De illedelmesben is kérhettél volna!-nyújtottam rá ki a nyelvemet.
-Te sokkal durvában szoktál felkelteni.Ezért egy szavad sem lehet.-nyújtotta vissza
-Legyél tisztelet tudó az idősebbel!-álltam fel az ágyról,és elindultam kifelé.Az ajtóban ácsorgó unokaöcsémet megpusziltam,majd Zelot megvárva lementünk az ebédlőbe.
-Jó reggelt mindenkinek!-rontottam be vidáman.
-Nektek is jó reggelt!-mondta egyszerre mindenki.
-Végre,hogy itt vagytok! Ahjumma most már ehetünk?-kérdezte DaeHyun.Erre nagyi bólintott.Mindenki úgy nyúlt valamiért mintha az élete múlna rajta,ha nem ehetne.Én meg csak kuncogva megvártam ameddig mindenki kiveszi a tányéra amit akar enni,és utána nyúltam egy pirítósért.
-Na? Milyen volt az estétek? Jól szórakoztattok?-súgta a fülembe MiAh néni.
-Nem csináltunk semmit.Csak jól elbeszélgetünk,és aludtunk.-mosolyogtam rá.
-Értem.Akkor még nem léptettek előre semmit.Nem baj.Innentől,nem szólok bele.Olyan tempóban haladtok amilyenben ti akartok.-simogatta meg a fejemet.A reggeli nagyon jó hangulatban telet.Nagyon örülök annak,hogy a családom ilyen jól ki jön a srácokkal.
A reggeli végén YongGuk felém fordult:
-Picur,nincsen kedved eljönni velünk ma a műsora?
-Nekem?-erre ők bólintottak.-Hát nem is tudom.Nem biztos,hogy jó ötlet.-húztam a számat
-Miért nem az?-kérdezte JungMin
-Mert,akkor lehet,hogy kérdezősködnek a kilétemről.És arról,hogy milyen a kapcsolatom veletek.
-A kilétedet már tudják.Hiszen világbajnok teniszező vagy,a híres SinHwa fejénk unokája.Mindenki tisztában van a neveddel.-mondta MiAh.
-Ez igaz! Rendben elmegyek veletek.-mosolyogtam rájuk.A reggeli után,a fiúkkal elmentünk KiBum szobájába ruhákat keresni nekik.Amiben elmehetnek a műsor helyszínére.Én segítettem nekik.Zelo-ra volt a legnehezebb találni,mert magas,és rövid,volt neki majdnem az összes nadrág.De aztán találtunk,egy hosszabb nadrágot ami jó volt neki.Után én is átöltöztem,és rendbe szedtem magam.Egy olyan ruhát választottam ami,egy kicsikét elegánsabb.A fiúk is jól néztek ki KiBum ruháiban,hiszen csőgatyák,és divatos felsők voltak rajtuk.Összeszedve magunkat a nagyi sofőrje elvitt minket.
Az épületbe beérve,mindenki kedvesen üdvözölte a fiúkat,és engem is.Nekem külön gratuláltak a győzelmemért.
Megmutatták a fiúk-nak az öltözött,és ahogy leültek a székekbe a sminkesek,már neki is láttak a dolguknak.Utána meg a stylistok öltözeték fel őket.Én ezt az egész nyüzsgést mosolyogva néztem végig.
Amikor készen lettek,felsorakoztak előttem:
-Na,hogy nézünk ki?-kérdezte HimChan
-Nagyon jól néztek ki.-álltam fel,és kacsintottam egyet.
-Kapunk egy ösztönző puszit?-vigyorgott rám DaeHyun.Én erre nem válaszoltam,hanem szépen sorjában megöleltem mindenkit,és adtam nekik,egy cuppanós puszit.Zelo-nak szájra puszit,majd hívták őket,hogy jöjjenek.Elindultunk a stúdióba.Szorosan fogtam Zelo kezét,hogy nehogy itt hagyjon.
Megálltam ott ahol menedzser sunbae-nim,és a kis kivetítőn néztük a műsort.
-Köszöntjük minden egyes nézőnket,a mai vendégünk a B.A.P lesz,akik 1 hét múlva turnézni mennek Amerikába.
-Úgy vettem észre,hogy egyre nagyobb az érdeklődés irántuk,és nagyon jó a visszhang róluk.De ne húzzuk az időt! Hölgyeim,és uraim a B.A.P!-mondta az egyik MC,majd a fiúk bevonultak.
A szokásos köszöntésükkel köszöntek,és utána helyet foglaltak a kikészített székeken.Először jöttek a szívatások,utána néhány kérdés a turnéval kapcsolatosan.És utána meg jöttek a személyes kérdések:
-Az első kérdés mindenkihez szól.-szólt az egyik MC
-Milyen a kapcsolatotok a tenisz világbajnok Kim Nana-val? YonGuk?-kikerekedett szemekkel,vártam a válaszaikat.
-Nana egy nagyon aranyos,és kedves lány.Aki a zenében sem utolsó.A TS-nél gyakornok,és mindenkinek nagyon jó a kapcsolata vele.Szinte már olyan mintha már a kishúgunk lenne.-mondta YongGuk,és a többiek helyeslően bólogattak.
-És esetleg valaki a bandában mélyebb kapcsolatot ápol vele? Pontosítva szerelmi kapcsolatot?-kíváncsiskodtak.Erre a fiúk össze néztek,és én is össze néztem menedzser sunbae-nimmel.Majd sunbae-nim bólintott,hogy elmondhatják.
-Nos lehet,hogy igen lehet,hogy nem.-mondta HimChan.
-Tudjátok mit kitaláljuk!-állt fel az egyik MC,és elkezdett a fiúk előtt sétálgatni.
-Aish!! Ez nem megy kérdezzük,meg Nana-tól.-fordult meg,majd kisétált,oda jött hozzám,és behúzott.
-Segíts Nana! Ha rosszra mutatok,akkor mondj nemet,ha meg jót akkor mondj igent!-erre bólintottam egyet,majd elkezdte a mutogatást.Először JongUp-ra mutatott.
-Nem!
-Akkor YoungJae?-mutatott rá,és a többiek elkezdtek kuncogni.
-Nem!
-HimChan?-mutatott Chanie-ra
-Nem!
-YongGuk?-mutatott Oppa-ra
-Nem! Nem Oppa az!
Most már csak DaeHyun,és Zelo maradt.
-Akkor DaeHyun?-kérdezte a másik MC.Itt egy kicsikét tétováztam.Gondoltam megszívatom őket.Ezért oda mentem DaeHyun-hoz,és megöleltem,ő automatikusan visszaölelt,mikor szétváltunk rá mosolyogtam az MC-kre akiknek az arca büszke volt,arra hogy kitalálták.Vissza mentem melléjük,és mondtam:
-Nem DaeHyun az!-a fiúk már nem tudták visszatartani a nevetést,az MC arckifejezése fergeteges volt,én is nevettem rajta.
-Akkor Zelo az?-mutatott rá Zelo-ra.Erre csak bólintottam,és ránéztem Zelo-ra.
-Úgy tűnik megszületett Dél-Korea új álompárja!-kiáltott fel a másik MC.Nekem is hoztak be egy széket,és leültettek Zelo mellé.
-Nana édesem! Mesélj arról,hogy hogyan ismerkedtél meg a fiúkkal!
-Márciusban történt.Akkor jöttem Dél-Koreába egy cserediák program keretében,de aztán kiderült,hogy nem cserediákként jöttem ide.Felvettek a TS-hez gyakornoknak.Még csak próba időn voltam.Ami 2 hónap volt.Ezt a két hónapot a fiúknál töltöttem.Velük éltem,egy házban.
-És Zelo-val,hogyan jöttetek össze? Mi a Love Story?
-Először a kapcsolatom Zelo-val nem volt valami fényes.
-Állandóan veszekedtek.Olyanok voltak mint,egy házaspár.-vágott a szavamba HimChan.
-Igen! Köszönjük Chanie!-vigyorogtam rá.-Ez a kettő hónap nagyon gyorsan elment.2 éjszakát aludtam még a fiúknál,és a nagyiékhoz költöztem.Egy péntek este volt.Zelo-val elmentünk bevásárolni,és ott vallotta be,hogy szeret.És még aznap este megkért,hogy legyek a barátnője.-néztem Zelo-ra aki helyeslően bólogatott.
-És mit szólsz ahhoz,hogy most 2 hónapos turnéra mennek? Nem fognak hiányozni,vagy ilyesmi.És te is most jöttél vissza 1 hónap után Japánból.Alig lesztek,majd együtt.
-Nos,én úgy gondolom,hogy egy jó kapcsolat kibírja a távolságot.De természetes hiányozni fognak,de nem örökre mennek,vissza jönnek.
-Jaj! De édes vagy! Már,most szép jövőt jósolok neked Nana.Ilyen kisugárzással,szépséggel,és kedvességgel sok mindent elfogsz érni!-mondta az egyik MC.Én zavaromban elpirultam:
-Köszönöm!-hajoltam meg.
-Még valami! És a SHINee-val milyen a kapcsolatod? Hiszen az unokatesód Key.
-Igen! Nagyon jó a kapcsolatom velük is.A B.A.P és a családom mellett olyanok nekem mintha a harmadik családom lenne.
-Mik a terveid a jövőre nézve? Van esetleg olyan,hogy átveszed a családi céget,vagy előadó leszel.Vagy valami más elképzelésed van?
-Előadó akarok lenni.Mivel a zene,már oviskorom óta az életem rész,nem akarom,csak úgy elengedni.És azt akarom,hogy a zenémet elismerjék.De van más tervem is ami szintén a zenéhez köthető.Szívesen lennék énektanár,hogy a tudásomat átadhassam másoknak,hogy az én segítségemmel jobbak legyenek,és megismerjék a zene elragadó,és különleges világát,ami engem is rabul ejtet.De szívesen lennék még menedzser,producer,vagy esküvő szervező.Mivel nagyon tudok szervezkedni.De úgy gondolom,hogy még fiatal vagyok,és talán egy kicsikét éretlen is.Mivel még csak 15 vagyok,úgy gondolom,hogy még érnem kell egy kicsikét.ÉS meg kell találnom magamat.Egy álmodozó kis lánynak gondolom magam a nagy világban.Aki teljesen olyan mint a korabeliek.Ezért még meglátom mit hozz a jövő.-kacsintottam az engem vevő kamarába.
-Ó......! De édes vagy!Máris a szívembe loptad magad. Zelo mázlista vagy!-nézett Zelo-ra az egyik MC.
-Köszönöm! Szerintem is az vagyok.És az is az aki ismeri őt.-mosolygott rám.Mire én megint elpirultam.A műsor további részében,a fiúkkal tovább beszélgettek.Én meg vissza mentem menedzser sunbae-nim mellé.
A műsornak vége lett.Elmentünk megünnepelni a sikeres felvételt,egy étterembe.
-Igyunk a hivatalos kapcsolatotokra!-emelte fel Himchan a poharát amikor kihozták a rendelt italainkat.
-És igyunk arra,hogy sikeres legyen a TURNÉTOK Amerikában!-néztem szúrós tekintettel rájuk,hogy vegyék a célzásomat.
-Bocsi picur,hogy nem mondtuk el.És,hogy ilyen körülmények között kellett megtudnod,de ez mind Zelo hibája ő nem mondta el!-mutatott Zelo-ra YongGuk
-Na,de Hyung!-lepődőt meg Zelo
-Nincsen de! A te barátnőd,neked kellett volna elmondanod neki!-csatlakozott HimChan is
-Mikor mondta volna el? Hiszen csak tegnap jött meg Nana.-kelt JongUp Zelo védelmére.Egyszerre kezdtek el beszélni,és mindenki mondta a saját véleményét.Én meg voltam a szenvedő alany,és a vita tárgya.
-Fiúk elég!-kiabálta el magát menedzser sunbae-nim.-Mindenki hibás! Hiszen senki sem közölte Nana-val,hogy turnézni mentek.Mivel a barátai vagytok mindannyian,ezért elmondhattátok volna neki,például tegnap este,az helyet,hogy pattogatott kukoricával tömitek a pofátokat.-mondta el sunbae-nim az igazságot.Szerintem is megtehették volna akkor is.
-Bocsi Hyung igazad van.-mondta neki YoungJae.Én meg csak kuncogtam rajtuk.
-Akkor igyunk mindenki egészségére!-emeltem meg poharamat.
Ezek után nem sokkal az ételeket is meghozták,és jókedvűen fogyasztottuk el azokat.
Az étteremből kilépve megcsörrent a telefonom:
-Igen!
-Szia kicsim a nagyi vagyok! Mikor jössz haza?-hangja kedvesen csenget
-Most jöttünk ki az étteremből.Haza menjek?
-Nem! Nem kell haza jönnöd,csak tudni akartam mi van veled.De szeretnélek megkérni,hogy hatra legyél itthon.
-Rendben nagyi!
-Szia kicsim!
-Szia nagyi!-tettem le a telefont.
-Haza kell menned?-kérdezte meg DaeHyun
-Nem hatra kell haza érnem.
-Akkor menjünk el valahová!-ugrott be elém HimChan
-Hová akarsz menni?
-Menjünk el korcsolyázni!-mondta JongUp.
-Oda mentek ahová akartok! Bocsi,de én most magatokra hagylak,mert el kell mennem egy megbeszélésre.Majd holnap találkozunk! Sziasztok fiúk! Szia Nana!-köszönt el sunbae-nim,és már el i ment.
-Akkor mi meg menjünk korcsolyázni.-indult meg YoungJae az ellenkező irányba.Mi is mentünk utána.Én DaeHyun-nal beszélgettem,miközben Zelo a másik oldalamon a kezemet szorongatta,miközben ő is hozzá szólt néha a témákhoz.Nagyon jól elbeszélgetem DaeHyun-nal talán túl jól is.Mikor a korcsolyapályához értünk Zelo rögtön elengedte a kezemet,és már kérte is a korcsolyákat.Elmondta mindenkinek a méretét,és adtak nekünk 7 darab korcsolyát.A fiúk fel is vették azokat,de én nem vettem fel.
-Nana! Miért nem veszed fel a korcsolyád?-jött oda DaeHyun,a többiek már a jégen voltak.
-Mert felesleges felvennem.-néztem le lábaimra.
-Miért felesleges? Hiszen nélküle nem tudsz a jégre jönni.-guggolt le elém.
-Nem tudok korcsolyázni.-jöttem zavarba.
-Akkor megtanítalak.-ekkor emeletem rá a tekintetemet.Mosolygott.Válasz képen csak bólintottam egyet.Utána megragadta a bokámat,felemelte a lábamat,és levette a cipőmet.Megtette ezt a másik lábammal is,majd felhúzta a korcsolyákat,és meg is kötötte nekem.Nagyon furcsán éreztem magam.Először voltam zavarban DaeHyun közelében.Más volt köztünk a levegő.És ez engem is megzavart.
-Kész!-állt fel.-Gyere menjünk!-biccentett a fejével.Segített felállni,majd a jégre való lépésnél is segít,mivel ha nem fogja a kezemet erősen akkor már a jégen ücsörögtem volna.Biztosan fogta a kezemet,hogy nehogy elesek.Szépen lassan elkezdtünk siklani.Gyorsan ráéreztem a dologra,de még mindig bizonytalan volt a dolog.Egyszer csak azt veszem észre,hogy DaeHyun elengedi a kezemet,és így el is vesztettem a támaszomat,de lendületem még volt.Ezért csúsztam tovább a jégen,de elkiáltottam magam:
-DaeHyun-ah! Miért engedted el a kezemet? Elfogok esni!-kiabáltam neki.És ahogy kimondtam dobtam,egy hátast a jégen.A többiek közben versenyeztek,és forgásokat csináltak.
DaeHyun kuncogva odajött mellém,és felsegített:
-Nehezebb lesz mint gondoltam.Majd következő alkalommal jobban fog menni.-kacsintott rám.-Gyere most menjünk együtt.-fogta meg két kezemet,és elkezdet húzni.
A korcsolyázás végig így telt.DaeHyun egy percre sem engedte el a kezemet.Amikor végeztünk,akkor is Ő vette le a lábamról a korcsolyákat.
Felhívtam a nagyit,hogy hol vagyunk.Azt mondtam,hogy a kocsi 5 percen belül ott lesz értem.Kimentünk az épület elé,és ott búcsúzkodtunk.A srácokért már itt volt a kisbusz.
Mindenkit agyon öleltem,és szokás szerint puszit is kaptak.Zelo az ölelésnél nem ölelt vissza.Fura! Utána meg akartam neki adni,egy szájra puszit,de ő elfordította a fejét,és így az arcára adtam.Érdekesen néztem rá,de ő kerülte a tekintetemet.
Megjött értem a kocsi.Még egy gyors ,,Sziasztokat!" íntézem feléjük,beszálltam a kocsiba,és elhajtottunk.Az út alatt át gondoltam a ma történt dolgokat.A műsorban szerintem jól megálltam a helyemet,és csoda,hogy nem szartam be a kameráktól..DaeHyun-nal eddig is jobban voltam,de mintha ma jobban megnyílt volna nekem.A korcsolyázáskor való kedvességét,és türelmét nagyon díjazom.Meg szerintem ő is jól mulatott az eséseimen.Ismét szép napot zártunk le.De várjunk,csak! Zelo miért viselkedett,úgy a műsor után? Miért nem ölelt vissza? És miért nem hagyta,hogy a szájára agyjak egy puszit? A tekintete is furcsa volt.Gondolkoztam el,annyira,hogy már otthon is voltunk.Kiszálltam megköszöntem a sofőrnek,és köszönés nélkül minden nélkül futottam fel a szobámba.Elő kaptam a laptopomat,és megnéztem a napi híreket.A hír oldal legkeresettebb cikkei:
" A SHINee visszatért Japán útjukról nagy sikerekkel.Most várjuk,hogy mi a következő lépésük."
Akkor Oppaék visszajöttek! Ez remek hír fel is hívom még ma.
A másik:
"Fény derült Zelo (B.A.P) és Kim Nana a ShinHwa cég örökösének kapcsolatára."
Megnyitottam az egész cikket:
"Fény derült Zelo (B.A.P) és Kim Nana tenisz világbajnok és a ShinHwa cég örökösének kapcsolatára.Az örömhírt ők jelentették be,ma reggel a Weekly Idol forgatásán.Részleteket nagyon nem meséltek,de az MC-k szívébe már most belopták magukat.Meghirdették őket Dél-Korea álompárjának.Ami szerintünk is igaz.Hiszen véleményünk szerint nagyon jól mutatnak egymás mellett.Ti mit gondoltok róluk? Szerintetek meddig lesznek együtt?"
Hoppá! Nos úgy gondolom,hogy ennek,nem lesz jó visszhangja.Elkezdtem olvasni a hozzászólásokat.Ahogy gondoltam.
Tele volt rossz akaróval.De volt köztük egypár akiknek tetszett a dolog,és támogatnak minket a továbbiakban is.De volt egy érdekes hozzászóló aki ezt írta:
"Örülök a boldogságuknak! :) De szerintem én is megérdemelnék egy esélyt Nana-val! Nem? Szerintem,mindenki megérdemel egy esélyt.
Ne utálkozzon senki sem annak velem gyűlik meg a baja!
Remélem,hogy egyszer én is kapok egy esélyt tőle!
Ez meg ki lehetett.Mindegy.
Elővettem a telefonomat a zsebemből.Majd tárcsáztam Oppát,pár csengés után fel is vette:
-Tessék!-hallottam meg egy férfi hangot,de ez nem az övé volt.
-TaeMin?-kérdeztem rá a nevére.
-Igen.De te ki vagy?-jött a válasz
-Nana vagyok!-kuncogtam bele a telefonba.
-Nana?
-Igen!
-Jaj Nana! De régen beszéltünk már! Mesélj mi van veled?
-Hát igen régen beszéltünk.Miért van nálad Oppa telefonja?
-Elment,és a telefonját itt hagyta.
-Jellemző rá.
-Igen,de ne tereld a témát. Mesélj!
-Mit meséljek?
-Valamit! Mindegy mit.Szeretem hallani a hangodat.-halkult el a végén.
-Képzeled szerepelni fogok a Weekly Idol-ban!
-Olvastam a cikket rólad és Zelo-ról.-a hangja szomorú volt.
-És ez téged zavar?-kuncogtam
-Igen zavar.Mert nem kellett volna ennyire elsietni a dolgokat.Már mint mások véleményét is megkellet volna hallgatnod mielőtt bejelented ország világ előtt.
-Mióta akarsz beleszólni a kapcsolatomba?
-Nana! Tudod,hogy olyan vagy nekem minta a kishúgom lennél.Ezért természetesen aggódom érted.Nem kell így leharapni a fejemet.
-Tudom bocsi! Most tisztára meg vagyok zavarodva.
-Miért?
-Mert a hozzá szólók között volt egy olyan,aki azt írta hogy:Reméli neki is adok majd egy esélyt.És ez most tisztára meg zavart.Meg az is,hogy Zelo a nap végén kerülte a társaságom.Egyszerűen nem tudom mi folyik körülöttem.
-Megnézted a többi hozzászólást is?-hangjában éreztem,hogy nevet.
-Nem!
-Mindig is figyelmetlen voltál!-kuncogott.-Minimum 30 hozzászólásban benne az,hogy remélik nekik is adsz esélyt.Népszerű vagy a fiúk körében.
-Hogy mi van? Komolyan?-döbbentem le
-Igen.Mivel már egy ismert ember vagy,ezért vannak rajongóid.
-Nem értem miért van oda értem sok fiú.Szerinted miért?
-Ezt mos komolyan kérdezed?
-Igen végül is fiú vagy. Nem?-upsz ez nem úgy hangzott,ahogy akartam
-YAA! Ez nem volt vicces!
-Bocsi nem úgy értettem.Hanem,hogy mivel fiú vagy ezért,biztos neked is meg van a véleményed rólam.
-Tudom,hogy hogy érteted.Szerintem a kisugárzásoddal megtudod fogni az embereket.Kedves vagy aranyos vicces,és minél idősebb leszel annál szexisebb.-a végén a hangja kacér volt.
-Na látod ezt nem értem.Miért gondolják azt,hogy szexi vagyok? Ha láttak volna tavaly ilyenkor akkor nem ezt mondanák.És te is tudod,hogy nagyon ügyetlen vagyok,és okosnak sem vagyok okos.
-De lefogytál.És így szép formás alakod lett.Az ügytelenséged néha vonzóvá tesz.Okosnak tényleg nem vagy okos,de azért bolond sem vagy,az egyetlen baj az agyaddal,hogy nem arra használod amire kéne.Például tanulás helyet másra koncentrálsz.
-De ez engem zavar,hogy egyfolytában csak a jó dolgokat kapom,és hogy mindenki kedves velem.Meg az is,hogy senki sem haragszik rám,pedig lenne miért.És az is zavar,hogy mindenki tökéletesnek tart.Pedig nem vagyok az,sőt több hibám van mint másoknak.-a másik oldalról,csak sóhajtásokat hallottam.
-Nana befognád végre?-szakítót félbe.
-Nem?
-Figyi! Azok akik ismernek tudják,hogy milyen vagy,és a hibáiddal együtt szeretnek.Amit a külsőség gondol rólad,azt meg enged el a füled mellett.Jobban jársz azzal,ha ők csak a tökélyt látják benned,mert akkor nem tudnak piszkálódni.És ilyen a sóbiznisz.Hazugság.Felfúj a dolgokat,minden egyes kis dologból nagyot csinálnak,és eladják a piacon.Ne hibáztasd magad.Legyél olyan amilyen vagy.Megígéred nekem?-hangján kedvességet,és egyben aggódást véltem felfedezni.
-Igen megígérem Oppa!-adtam meg magam.
-Helyes! Jó kislány vagy! Na,de most mennem kell.Majd találkozunk Nana! Szia! Szeretlek!
-Oké! Szia Oppa! Én is szeretlek!-egy halk nevetés hallottam,és utána megszakadt a vonal.
Egy sóhajjal kísérve hátra dőltem az ágyamban.
Tegnap ilyenkor Ő feküdt mellettem.Ő akit mindennél jobban szeretek,és már most megtennék érte mindent.Az életem nélküle üres lenne.De miért viselkedett ma így velem? Ő már nem így érez irántam? Lehet,hogy már nem akar velem lenni? Remélem nem így van,mert én abba bele örülnék.
Szeretlek JunHong és szeretni is foglak amaddig világ,a világ.
